Kezdőlap › Kezelések

Aranyér (nodus haemorrhoidalis)

Mi az aranyér, mitől alakul ki, milyen tünetei vannak, és hogyan kezelhető – kúptól a gumigyűrűzésen át a műtétig.

Mi a proktológia?

Ezen a szakrendelésen vizsgálják és kezelik az aranyerességet, a végbél környezetének gyulladásos folyamatait, jó, és rosszindulatú daganatait, a béltraktus alsó szakaszának, a végbélnek a különféle elváltozásait, a sok kellemetlenséget okozó berepedéstől, az alattomos, panaszmentesen kialakuló végbélrák kérdéséig - sok egyéb betegség mellett. A lakosságnak akár 50-60%-át is érintheti az aranyeresség életének valamely szakaszában. Civilizációs ártalomnak is tekinthetjük, kialakulása ugyanis összefügg az álló-ülő életmóddal, a helytelen táplálkozással, a túlsúllyal, higiénés problémákkal, de a szüléssel, rendszeres székrekedéssel is. Az aranyér önmagában nem betegség, de azzá válhat ha időben nem fordulunk szakemberhez. Az aranyér betegség bár előfordulása gyakori, szerencsére jóindulatú elváltozás

Mik az aranyerek?

Az aranyerek azok a vérerek, melyek a bélcsatorna utolsó szakaszának, a végbélnek a végén találhatók. Az aranyér (nodus haemorrhoidalis) egy érköteg, mely a végbélnyálkahártya alatt található. A szabályos végbélműködéshez, a széklet tartásához, illetve a megfelelő széklet ürítési mechanizmushoz pótolhatatlan szerepe van ezen érhálózatnak, érpárnázottságnak. A végbél, illetve a végbélnyálkahártya finom ér- és ideghálózattal rendelkezik, szervezetünk egyik legérzékenyebb területe. Ha az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul, az aranyeres párna lecsúszik, a végbélcsatornából előesik, aranyeres betegségről beszélünk. A székeléskor észlelt vérzéseket sok esetben ezek az erek okozzák. Ezek az erek begyulladhatnak, leszállhatnak és a végbélnyíláson keresztül kitüremkedhetnek: ekkor mondják a betegek „kijött az aranyerem”.

A végbél betegségei: aranyér, repedés, sipoly, tályog, daganat
A végbél betegségei: aranyér, repedés, sipoly, tályog, daganat

Az aranyerek, melyek rendszerint belül vannak, ilyenkor láthatóvá válnak és kellemetlen érzést, fájdalmat, viszketést vagy váladékozást okozhatnak.

Más esetben vérrög keletkezik a végbélnyílás körüli vénákban: ez a külső aranyeres trombózis, mely kékes színű és nagyon fájdalmas duzzanat.

Figyelem!

  • Nem minden „végbél” tünet jelent aranyeret.
  • A vérzés más, súlyosabb betegség tünetet is lehet.
  • Csak az orvos mondhatja ki a diagnózist, ő elvégezteti a szükséges vizsgálatokat és megfelelő kezelést alkalmaz.

A kialakult aranyérbetegség vissza nem fordítható, kezelés nélkül panaszokat okoz, előbb-utóbb a legsúlyosabb szövődmények is kialakulhatnak. A végbéltáji panaszok esetén: nemcsak aranyérbetegség okozhat olyan tüneteket, hanem a nyálkahártya gyulladása, kifekélyesedése, a végbél jó- és rosszindulatú daganatai is. A végbélrák azonban korai szakaszban felfedezve gyógyítható betegség. Ezért nagyon fontos, hogy mielőbb rászánja magát a beteg az orvosi vizsgálatra. A vizsgálat -a végbéltükrözés- nem fájdalmas, percek alatt elvégezhető, és pontos, megnyugtató eredményt ad. Viszont általános tapasztalat az, hogy a betegek nem szívesen fordulnak végbéltáji panaszukkal az orvoshoz. Beszélni kell a kellemetlen tüneteikről, és meg kell mutatni a fájdalmas területet, félnek a vizsgálattól, félnek az esetleges rossz hírtől.

Ne a minimális kellemetlenséggel járó vizsgálattól, hanem a betegségtól féljen!

Az aranyérbetegség a leggyakoribb végbél környéki betegség. A fejlett országok felnőtt lakosságának közel 60%-nál megtalálható valamilyen fokú aranyeres elváltozás, mely így népbetegségnek tekinthető.

Elhelyezkedésük szerint külső és belső aranyeres hálózatot különböztetünk meg. A belső aranyerek szakorvosi vizsgálat alkalmával igazolhatók könnyen, míg a külső aranyerek végbélnyílásnál tapintható és látható csomóként jelennek meg. Cél az eredeti állapot megtartása (preventio), illetve kialakult betegség esetén az érpárna és a végbélnyálkahártya épségének kialakítása, betegség megszüntetése.

Mitől van aranyerem?

A fő ok a székrekedés, még akkor is, ha csak néha fordul elő. Terhesség, szülés, vagy tartós hasmenés szintén aranyér betegességet okozhat. Okok közül kiemelendő a veleszületett, örökletes tényezők (kötőszöveti gyengeség), fokozott hasüregi nyomásviszonyok (terhesség, szülés, székrekedés, nehéz súlyok emelése, bélürülési zavarok), illetve egyéb civilizációs ártalom, mint például elhízás, életmódbeli káros tényezők (mozgáshiány, tartós állás-ülés), helytelen táplálkozás (rostszegény étrend, csípős, fűszeres, zsíros ételek) és az alkoholfogyasztás.

Az aranyeres betegség fő tünetei

  • Vérzés,
  • Fájdalom,
  • Kitüremkedés,
  • Előesés (prolapsus),
  • Viszketés,
  • Váladékozás,
  • Székelési nehezítettség

A tünetek felléphetnek egészen korai stádiumban is, de lehet, hogy előrehaladottabb fokozatnál sem észlel a beteg panaszt, így későn jut el orvoshoz. A korai felismerés (tünettel vagy anélkül) lehetővé teszi a kíméletes, ambuláns gyógyítást, míg későn felismert esetben sokszor már csak a műtét segít véglegesen.

A tünetek a napi normális életvitelt zavaró vagy akár lehetetlenné tévő kellemetlen panaszokká válhatnak.

A fent felsorolt tünetek az aranyér tünetei, de más, súlyosabb betegség hírnökei is lehetnek, ezért érdemes panaszok esetén orvoshoz fordulni.

A betegek panaszai közül a leggyakoribb az aranyerek vérzése, mely általában friss piros vérzésként jelentkezik, vagy a toalett papíron pecsételően vagy a WC kagylóba csöppenve látszik. Az előesés (prolapsus) a székelési préselés során alakul ki és társul egy kellemetlen nyomásérzéssel, fájdalommal. III.-IV. fokban az aranyerek nem húzódnak vissza, és ennek hatására elégtelen lesz az érpárnázottság, mely miatt váladékozást, nyálkahártya irritáció miatti nedvedzést észlelünk. Ezen nedvek felmarják a végbél (perianalis) régiót és felelőssé tehetőek a perianalis irritációért vagy a viszketésért. A IV. fokban az erek megtöretődnek (strangulálódnak), elfolyásuk, kiürülésük lehetetlenné válik és heves, akut fájdalmat okoznak. A vénás elfolyás akadályozottsága és az erek akut, gyulladt állapota kizáródáshoz (incarceratiohoz) vezet, mely trombózist és elhalást eredményez. Ezek a tünetek kialakulhatnak vagy rosszabbodhatnak a terhességek alatt, szülést követően, székrekedéses állapotban, jelentős testsúly ingadozás során (obesitas), illetve munkahelyi körülmények miatt (tartós állás/ülés).

Az aranyeres betegség szövődményei

Súlyos szövődménye lehet az aranyeres csomók kizáródása, az ún. „aranyeres krízis” (fájdalom, duzzanat, gyulladt végbéltáji erek, hőemelkedés vagy láz, elesettség) kialakulása. Ilyen esetben sürgős proktológiai/sebészeti ellátása szükséges!

Gyakoribb szövődménye még a vérzés. Első alkalommal -különösen, ha valaki nem tud létező aranyeréről a végbélből származó vérzés felesleges rémületet is okozhat. Az esetek egy részében azonban végbéldaganat tünete is lehet, ezért az aranyér kezelést vagy műtétet megelőzően mindig végzünk végbéltükrözést.

A gyakori vérezgetés következtében azonban krónikus vérszegénység alakulhat ki.

Aranyeres betegek vizsgálata, diagnózis

Belső aranyér. A vizsgálathoz előkészítés (beöntés, bélmosás, hashajtás) nem szükséges, A vizsgálat előtti koplalás, illetve éhgyomri állapot nem szükséges.

A következő kérdések tisztázása javasolt:

  • Rendszeres-e a széklete?
  • Véres széklete volt-e már?
  • Fájdalma székeléskor előfordult-e?
  • Duzzanatot, csomót tapint-e?
  • Viszketést, váladékozást, fogyást észlelt-e?
  • Volt, van-e a családban rosszindulatú daganatos beteg?
  • Panaszaival vizsgálták-e már korábban?
  • Van-e egyéb betegsége, gyógyszerérzékenysége?
  • Szed-e valamilyen gyógyszert, különös tekintettel a véralvadásgátlókra?

A vizsgálat minden esetben a végbéltájéki (perianalis) bőrterület megtekintésével kezdődik. A következő elváltozások ismerhetőek fel e terület megtekintésekor: bőrkinövés (skin tag), fissura (végbél repedés), fistula (végbél sipoly), abscessus (tályog), polip (jó-) vagy rosszindulatú daganat.

Ez után következik az ujjal való végbélvizsgálat (rectalis digitalis vizsgálat, RDV), mikor is a végbél fájdalma, a fájdalmasság iránya, a záróizom feszessége, esetleges kinövések is vizsgálhatók. Nagy fájdalom esetén további vizsgálatot nem végeznek, a betegség állapotát csak rontja, a komplex vizsgálat egy későbbi időszakban folytatandó, addig tüneti kezelést alkalmaznak.

A végbéltükrözéskor (anoscopia) a végbél alsó 4-8 centiméterét vizsgálják, ekkor lehet a normál érpárnázottságot (a bal oldalsó, a jobb elülső és a jobb hátsó régió (3, 7, 11 óra), illetve az aranyerek állapotát rendesen megítélni. Az aranyerek nagyságát, súlyosságát, gyulladásos állapotát, illetve a vérzés intenzitását megítéli az orvos. Ilyen előkészülettel történik az aranyerek esetleges kezelése – gyűrűzése – is. Ha a panaszok és tünetek, a talált kép felveti más, súlyosabb betegség (például vastagbélrák) meglétét, úgy indokolt a további tükrözéses vastagbél vizsgálat (colonoscopia) elvégzése.

Fontos elkülöníteni a székeléstől független vagy székelés kapcsán jelentkező végbélvérzést, és gondolni kell colorectalis (vastagbél) rák előfordulásának lehetőségére, és annak kizárására (colonoscopia).

Klinikai fényképek (1 kép) – megtekintéshez kattintsonFigyelem: a képek valós betegségeket mutatnak, érzékeny tartalmúak lehetnek.
Belső aranyér végbéltükrözéskor
Belső aranyér végbéltükrözéskor

Az aranyér típusai és kezelése

A beosztás az aranyeres csomóknak a nagyságát, és előesésének (prolapsus) súlyosságát osztályozza. Ez a besorolás nem tükrözi szükségszerűen a beteg panaszainak súlyosságát.

I. fokú aranyerességnél (nodusok) vérezhet, de nincsen egyáltalán (prolapsus) aranyér előre esése, konzervatív Kezelés: helyileg alkalmazott készítményekgyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, hámosítók, microcirculació javítók, vasocontrictorok, adstringensek systemás készítmények (membránstabilizálók, vasoconstrictorok) passage rendezése, táplálkozás módosítása -rostban gazdag, fűszermentes étrend.

II. fokú aranyerességnél az aranyerek prolabálódnak nyomásfokozódás (székelés) esetén, de spontán visszahúzódnak.

Ambulanter invazív kezelés: az I. fokú aranyerességben alkalmazott módszerek mellett Barron ligatura, sclerotizáció, kryokezelés, infrared coagulatió.

III. fokú aranyerességű aranyerek esetében a székeléskor előesett csomók csak manuális repositio (ujjal való viszszahelyezés) segítségével helyezhetőek vissza.

Kezelés: előző módszerek, szükség esetén műtét.

IV. fokú aranyeresség

A negyedfok a végső stádium, itt előesett, kizáródott, incarcerált aranyeres csomók vannak.

Kezelés: műtét. A kezelésnél figyelembe kell venni az aranyerek stádium beosztását, illetve a beteg panaszainak súlyosságát.

Klinikai fényképek (2 kép) – megtekintéshez kattintsonFigyelem: a képek valós betegségeket mutatnak, érzékeny tartalmúak lehetnek.
Aranyeres csomók
Aranyeres csomók
Előrehaladott aranyeresség
Előrehaladott aranyeresség

Konzervatív kezelés

A konzervatív terápia első lépéseként a diétás és életmódbeli változtatásokat lehet kiemelni. A rostmennyiség bevitelének növelése és a kellő folyadékbevitel lágyítja a székletet, megelőzi a székrekedést, kialakítja a rendszeres székelést, ezáltal csökkenti a székelési prés alkalmazását. A fokozott rostbevitel kimutatottan csökkenti a székeléskor jelentkező aranyeres vérzést, illetve a székeléssel kapcsolatos diszkomfort érzés előfordulását belső aranyerekkel rendelkező betegeknél, de nem javít a prolapsus súlyosságán. A rostbevitel növelése a prolapsussal nem járó aranyerek esetében enyhíti a panaszokat, de kb. 6 hét kell az érezhető eredményig. Az életmódbeli változtatások magukban foglalják a rendszeres testmozgást, a testsúly optimalizálását, a rendszeres székelési szokások kialakítását.

Számos készítmény áll rendelkezésre az aranyerek gyógyszeres kezelésére. A kúpok legtöbbször helyi fájdalomcsillapítókat, enyhe érösszehúzókat (adstringens), vagy gyulladáscsökkentőket tartalmaznak. Ezen összetevők átmenetileg csökkentik a tüneteket, de mivel alapvetően nem befolyásolják az aranyerek kóros mechanizmusát, nem hatnak az analis érpárnázottságra. Tartós alkalmazása a végbél bőrének irritációját, ekcémát okozhat, illetve az összetevők rectalis felszívódása miatt szisztémás mellékhatások is jelentkezhetnek. A szájon át szedhető készítmények hatóanyagai a vénás tónust javítják, illetve gátolják a prosztaglandin felszabadulását. Ezen hatások jól kihasználhatók akut aranyeres krízisben illetve a műtétethaemorroidectomiát követő másodlagos vérzés megelőzésére.

Sürgősségi sebészi beavatkozások

Járóbeteg rendeléseken alkalmazható sebészi megoldások II., III. fokú nodusok esetében lehetségesek. Ezen kezelések fájdalommentesen elvégezhetőek, mivel a kezelés lokalizációja a línea dentata (érzőzóna) felett, fájdalom beidegzéssel nem rendelkező területen történik. Ha fáj a betegnek, akkor nem jó magasságban történik a beavatkozás. Leggyakrabban alkalmazott ambuláns kezelés az 1963ban Barron által kifejlesztett technika, mely során anoscopián keresztül felkeresik az aranyerek eredését és egy speciális eszközzel gumigyűrűt helyeznek fel az érhalmaz tövére (ligatio). A strangulált nodusok (lekötött aranyerek) napok alatt necrotizálnak (elhalnak), majd lelökődnek. Alapjuk ezt követően behámosodik.

A három típusos lokalizáció közül csak az egyik irányt kezelik egy alkalommal és minimum 2 hét gyógyulási időszakot követően ligálják a következő irányban lévő érhalmazt. A kezelés során kialakulhatnak szövődmények az enyhébbtől egészen a nagyon súlyosig.

Haemorroidealis thrombosis, gyűrű dispositio, enyhe vérzés, végbél nyálkahártya fekély, tartós diszkomfort érzés tekinthető enyhébbnek. Súlyosnak minősített már a vizelet retenció, heves rectalis (végbél) vérzés, kismedencei sepsis (gyulladás), perianalis abscessus (tályogképződés).

Klinikai fényképek (1 kép) – megtekintéshez kattintsonFigyelem: a képek valós betegségeket mutatnak, érzékeny tartalmúak lehetnek.
Külső aranyeres trombózis
Külső aranyeres trombózis

Ambuláns eljárások közé sorolható még az injekciós scleroterápia, cryotherápia, infravörös fotocoagulatio, illetve a Doppler vezérelt artéria aláöltés.

A III.-IV. fokú aranyereket ambulánsan kezelni nem hatásos, illetve veszélyes.

Ebben az esetben műtét kórházban javasolt.

Műtét

A műtéti megoldás mellett döntenünk III.-IV. fokú aranyerek esetében, illetve a konzervatív kezelés (kúpok, kenőcs), hatástalansága, tartós panaszok fennállása esetén.

A bőr és nyálkahártya határ bemetszést követően lepreparálják az aranyeres halmazt az analis sphincter (végbélzáró) izomzatról, a tápláló eret lekötik, és a sebet nyitva hagyják, hogy későbbiekben sarjadjon magától.

A beteg a műtét utáni napon otthonába bocsátható. Felügyelni kell a széklethabitus rendezését, a higiéniai teendők betartását, a lázmenetet, a vizeletürítést és tekintetbe kell venni utóvérzés, gyulladás lehetőségét.

A műtét során az érző bőrterület nem érintett, illetve bőrsebzés nem történik, így a műtét utáni fájdalom minimális, a kórházi elbocsátás, illetve a munkaképesség visszanyerése rövid időn belül megtörténik. A műtétet általános, vagy gerincvelői érzéstelenítésben végzik, várható időtartama 20-30 perc. Műtét után előfordulhat végbél körüli véraláfutás, a külső aranyerek és a kis bőr függelékek vizenyője, duzzanata, gyulladása.

A műtétet követő héten, a panaszok enyhülésével a fizikai terhelés lassan fokozható, de erős fizikai igénybevétel, sportolás, tartós ülés, préselés nem megengedett. A megszokott diéta rostos táplálékokkal való kiegészítése, bő folyadékbevitel javasolt.

Lehetséges szövődmények

A legkörültekintőbb műtéti beavatkozás mellett is kialakulhatnak szövődmények, ezért egy műtét szövődménymentességét egy felelősségteljes orvos sem garantálhatja.

Ha a legkisebb jel arra mutat, hogy a gyógyulás nem a normális úton halad, azonnal jelezze az operáló orvos felé, aki megoldja ezt a problémát.

Korai szövődmény lehet az aranyérműtét után a műtét napjának estéjén előforduló láz; ilyen esetben csak lázcsillapító tablettát kell bevenni. Tartós hőemelkedés, láz, gyulladásos folyamat kialakulását jelezheti, amit kezelőorvosa személyre szabottan old meg. A műtét utáni esetleg kialakuló vérzés miatt szükséges a műtétet követő megfigyelési idő. Székletürítéskor kisebb vérzés előfordulása a gyógyulás során nem ad okot aggodalomra, de ha nagyobb vérzést észlel, azonnal jelezze operáló orvosát.

Klinikai fényképek (2 kép) – megtekintéshez kattintsonFigyelem: a képek valós betegségeket mutatnak, érzékeny tartalmúak lehetnek.
Aranyér
Aranyér
Aranyér
Aranyér

Késői szövődmény lehet a végbélnyílás szűkülete. A műtét utáni seb a normális, másodlagos sebgyógyulással feltelítődik, majd behámosodik. Ha a gyógyulás folyamán a nyálkahártyasebszélek összetapadnak -akkor ez a végbél fájdalmas duzzanathoz vezet. Ez azoknál a betegeknél fordul elő, akiknél a legsúlyosabb, IV. fokú aranyeresség miatt végeztük a műtétet. Ugyanis a gyógyulás folyamán jelentkező fájdalom miatt ezek a betegek annyira tartanak a normális széklet okozta fájdalomtól, hogy inkább folyamatosan hígan tartják a székletüket, ennél fogva elmarad a normális széklet végbéltágító funkciója és ezért tudnak összetapadni a sebszélek. Ha ezt az összetapadást nem ismerjük fel és nem kezeljük idejében, akkor ez panaszokat okoz.

A következő négy alapszabály betartása segíti a jobb bélműködést és megelőzheti a székrekedést:

  1. Igyon éhgyomorra egy pohár vizet
  2. Lehetőleg minden nap, rendszeres időben történjen a belek kiürítése (feltételes reflex kialakulása). Ha nincs mindennap egyszer széklete, akkor fontos, hogy székletürítése ha ritkábban is de, rendszeres legyen
  3. Végezzen megfelelő gyakorlatokat, melyek elernyesztik a hasizmokat vagy erősítik őket. Pl. aerobic, jóga aktív járás, úszás.
  4. Akut aranyeres roham esetén célszerű kerülni az olyan tevékenységeket, mint motorozás, biciklizés, vagy lovaglás
  5. Megfelelő mennyiségben fogyasszon diétás rostokat: gyümölcsöket, zöldségeket, teljes-őrlésű lisztből készült kenyeret.
  6. Igyon sok vizet. Ha lehet, csökkentse a fűszerek, alkoholos italok, kávé és olyan ételek fogyasztását, amelyek székrekedést okozhatnak. Pl. rizs, tészta, burgonya és fehér kenyér.

« Vissza a kezelésekhez