Dr. Kuti Lajos

sebész főorvos, proktológus

vannak, vagy jelentős puffadása. Az első műszeres vizsgálat a hasi  ultrahangos vizsgálat.  Ha az epevezeték kövesség gyanúja is felmerül, endoszkópos  epeútfeltöltésre is szükség lehet. Ennek a lényege az, hogy a szájon  át levezetett hajlékony optikai eszközzel felkeresik a patkóbélben az  epeút beszájazását, ide vékony csövet vezetve röntgenárnyékot adó  kontrasztanyaggal töltik fel az epeútrendszert. A vizsgálattal nem csak  a kövesség, hanem más elváltozás is felismerhető (daganat, szűkület). Sárgaság esetén a  laboratóriumi vizsgálatok is fontos szerepet játszanak a sárgaság  eredetének tisztázásában. Ha az endoszkópos vizsgálat nem vezet  eredményre, tágult epeutak esetében a bőrön keresztül a máj  epeútjaiba vezetett tű segítségével és kontrasztanyagos röntgen-  vizsgálattal lehet az epeutak elváltozásáról tájékozódni. Bizonyos  esetekben szükség lehet izotópos vizsgálatra vagy számítógépes  röntgenvizsgálatra (CT) is a betegség pontos megállapítására, főleg  akkor, ha daganatos elváltozás gyanúja merül fel. Ha nem típusosak  epekövességre a beteg panaszai, részletesebb vizsgálatokat kell  végezni annak érdekében, hogy az esetleges más betegségekre (pl.  fekélybetegség) fény derüljön.  Nem ritkán az epekövesség gyanúja miatt végzett ultrahangvizsgálat  más betegségeket fedez fel (pl. máj-, mellékvese- vagy vesedaganat,  vastagbéldaganat), ilyenkor a megfelelő vizsgálatok után lehet a  kezelési tervet felállítani.   Kezelés: a véletlenül felfedezett, panaszokat nem okozó epehólyag-  kövesség kezelése is műtétet  igényel. Általában elegendő egy  

mérsékelt diéta, annak  érdekében, hogy a gör-  csöket megelőzzük.   Az utóbbi években, ha a  beteg állapota megenge-  di, előnyben részesítik a  néma epekövesség ese-  tén is a műtéti megoldást,  mert az évek során a  panaszok vagy szövőd-  mények előfordulása nő.  A műtét lényege az epehólyag eltávolítása. Ennek a beteg semmilyen  kárát nem látja a későbbiekben, mert rendszerint az epehólyag már  nem, vagy nem megfelelően működik. A panaszokat okozó epekövesség esetén az epehólyag műtéti  eltávolítása indokolt. Ennek jelenleg elfogadott és elterjedt módja a  laparoszkópos (hastükrözéses) epehólyag-eltávolítás a korábbi  hasmetszéses vagy nyitott epehólyag-eltávolítással szemben.   A műtét során egy optikai berendezés (kamera) közvetíti a képet egy  képernyőre és az epehólyag eltávolítása másik két vagy három,  úgynevezett munkacsatornán keresztül történik.   A módszer előnye, hogy a hasfalon csak 1-2 cm-es metszéseket kell  ejteni, esztétikailag előnyösebb, a műtét utáni fájdalom és lábadozás  lényegesen kevesebb, a munkába állás rövidebb, a műtét utáni sérv  képződése ritkább, mint a hagyományos műtétek után. Hátránya,  hogy a beavatkozás során a fejlődési variációkat nehezebb felismerni,  valamivel több a műtét közben okozott melléksérülések száma.  

Epekövesség (cholelithiasis)